Sajnos vesszővel sem működik.

De sikerült közben találni egy másik képletet, ha valakinek érdekes lehet:

=NAGYBETŰS(BAL(A1;1))&KISBETŰ(KÖZÉP(A1;2;HOSSZ(A1)))

Köszönöm a segítséget. Minden jól működik!

Még annyi kérdésem lenne, mert elcsúsznak a sorok a sorba rendezés után, hogy miért számít egyezésnek az excel számára a „2014” és a „02014” (ráadásul két különböző termék cikkszámai)? Sok ilyen van benne, hogy ugyan az a számsor, de az egyik helyen megelőzi a „0”, tehát mégsem ugyan az, de az excel annak értékeli. Nos mivel ezeket megegyezésnek veszi, ezért gyakorlatilag elcsúsznak az oszlopok egymáshoz képest, mert a „2014” bal oszlopban, a „02014” pedig a jobb oszlopban található. Viszont az ABC szerinti sorba rendezésnél nem kerülnek egymás mellé (azonos sorban).

Így a fent leírtak miatt futólag (szemmel) át kell nézni az egész listát, hogy hol nincs egyezés és megkeresni, hogy mi csúsztatta el a sorokat és azt kiszedni (hiszem amúgy sincs párja). A kiszedés után természetesen egy magasságba kerül minden és működik, amit eredetileg szerettem volna.

Kedves Delila!

Köszönöm, így már értem a feltételes formázást és azt is, hogy a színek hogyan jönnek létre.

Kérem, hogy még abban segítsen, hogy az első és a második táblázatból hogyan lesz a harmadik. Mi az az képlet, ami cikkszám (vagy bármi más képletben megjelölt adat) egyezése esetén képes a két listát egy harmadikká alakítani. Én azt szeretném megoldani, hogy a kiinduló halmazban az egymás alatt levő cikkszámok egyezés esetén egymás mellé kerüljenek (egy sorban, mint ahogy most van a 3. táblázatban). Ezt a képletet nem találom az Ön által szerkesztett excelben.

Kedves Delila!

Köszönöm a megoldást! Szeretnék hozzá kérni egy kis magyarázatot is, mert a folyamat és a sorrend, meg a képletek vagy formázás nem teljesen világos, hogy mit miért csinálunk. Miért bontjuk a cellákat és fűzzük egy cellába mind a két „adatbázisnál”? De ha ez fontos, akkor a képlet alapján most már meg tudnám én is csinálni az összefűzést a celláknak. De utána a két összefűzött adathalmazból hogy lesz a 3. táblázat, azt nem tudom… Illetve, hogy az így kapott táblázatba hogyan tudom színekkel jelölni azokat a sorokat, amiknek nincs párja, de lehessen látni, hogy külön-külön adatbázisból vannak (sárga, kék halmaz).

Kedves Imre!

Ha valami furcsa volt az adatbázisban, akkor az csak azért volt, mert szükségem volt egy példára és nem vettem figyelembe ilyen tényezőket…

1. Csak kíváncsiság. Az üzemszerű, hogy a cikkszámok a 7. sortól átmennek tört számba? Kicsit gyanítom, hogy ez valami hiba.
Igen, ez csak véletlen.

2. A két árlistában a megegyező cikkszámokhoz azonos árak tartoznak?
Igen, ez is véletlen.

3. A két lista azonos elemszámú?
🙂 Igen, ez is véletlen.

4. Mindkettő már eleve úgy van rendezve, hogy a mindkettőben meglévők vannak felül? (kétlem, de lehet)
Ez csak a másolás miatt lett így, de valóban csak véletlen.

5. Csak az egyező cikkszámok esetén van árazási feladat egymáshoz képest? (Gondolom igen)
Egymáshoz képest igen, de amúgy árazzuk a maradékot is, csak más alapján.

6. Egy lapon van a két lista? (Vagy egy lapra tehető?)
Két külön excel, de semmi akadálya annak, hogy egymás alá tegyük a kettőt.

Itt megjegyezném, hogy azért van jelentősége színnel jelölni mindent, mert az egyik lista 6.500db, a másik 18.000db terméket tartalmaz. Kb 5.000db lesz az azonos, amit egymáshoz képest kell beárazni. A maradékot, pontosabban az egyik táblázatból a maradék 1.500db-ot egyedi árakkal, és a másik táblázatból megmaradt kb 13.000db-ot szintén egyedi árakkal vagy árszorzóval kell ellátni. Ezért, ha egybetesszük a két adatmennyiséget, akkor 3 színnel jelölni kell, hogy mi az azonos (ezeknek egy magasságba kell kerülni, hogy ne kelljen kutatni őket) és két különböző színnel a többit (hogy látszódjon melyik-melyik táblázatból maradt meg). Ez utóbbi vegyes lista természetesen maradhat egymás alatt, hiszen nincs jelentősége annak, hogy egymás mellé kerüljenek.

Mindenkinek nagyon köszönöm a segítségét, nagyon hálás vagyok érte! Mind a két megoldás tökéletesen működik!

Köszönöm!